Ocean's Thirteen - A játszma folytatódik
(Ocean's Thirteen)

Színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 122 perc, 2007
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
Dolby Digital

rendező: Steven Soderbergh
forgatókönyvíró: George Clayton Johnson, Jack Golden Russell, Brian Koppelman
zeneszerző: David Holmes
operatőr: Steven Soderbergh
jelmeztervező: Louise Frogley
producer: George Clooney, Steven Soderbergh, Jerry Weintraub
vágó: Stephen Mirrione

szereplő(k):
George Clooney (Danny Ocean)
Brad Pitt (Rusty Ryan)
Matt Damon (Linus Caldwell)
Don Cheadle (Basher Tarr/Fender Roads)
Andy Garcia (Terry Benedict)
Bernie Mac (Frank Catton)
Ellen Barkin (Abigail Sponder)
Al Pacino (Willie Bank)
Elliott Gould (Reuben Tishkoff)
Casey Affleck (Virgil Malloy)
Scott Caan (Turk Malloy)
Eddie Izzard (Roman Nagel)
Carl Reiner (Saul Bloom/Kensington Chubb)
Eddie Jemison (Livingston Dell)
Vincent Cassel (François Toulour)

Ocean's Thirteen - A játszma folytatódik
(Ocean's Thirteen)

Willy Bank, a könyörtelen kaszinótulajdonos kórházba juttatta Danny Ocean barátját és mentorát, Reubent. Álmában sem gondolta volna, hogy ezek után szemben találja magát a díszes társasággal. De Bank elszámította magát, a fiúk nem hagyják annyiban a dolgot. Mindent megtesznek, hogy visszavágjanak, mégpedig Bank nagy napján, a róla elnevezett kaszinó megnyitóján. Először meg akarják kopasztani, majd meg akarják fosztani a dicsőségtől, a szállodáiért kapott Öt gyémánt-díjaktól. A terv veszélyes, és majdnem lehetetlen végrehajtani, de a fiúk nem ismerik ezt a szót.

Al Pacino is beszáll az Oceánba

Már a tizenháromnál tartunk. George Clooney, Brad Pitt és Steven Soderbergh úgy határozott, hogy megismétli korábbi bravúrját, újra összehozza Hollywood legragyogóbb csapatát egy könnyed, fordulatos thrillerre: júliusban forgatni kezdik az Ocean's Thirteen-t, a filmet, melyben a sármőr bankrabló, Ocean (Clooney) egy lehetetlen betörés végrehajtására bandát toboroz. A csapat korábbi tagjai, Matt Damon, Andy Garcia, Don Cheadle, Casey Affleck, Carl Reiner és Bernie Mac ismét vállalta a munkát. Ám a plusz egy színész az igazi meglepetés: Al Pacino is színre lép a filmben!
A történet részleteit ugyan szigorúan titkolják az alkotók, de annyi már kiszivárgott, hogy Pacino egy Las Vegas-i szuperelgáns kaszinó tulajdonosát fogja játszani. George Clooney, Matt Damon és Brad Pitt
A szép (és ugyanolyan erős) nem képviseletében Ellen Barkin tűnik majd fel a vásznon: hogy pontosan milyen szerepet kap majd a történetben, azt még sűrű homály fedi.

IC Press

2006. augusztus 29.

Hány Ocean lesz még?

Az már biztos, hogy jövő nyáron visszatér a filmvászonra a világ legkedélyesebb betörőbandája George Clooney (vagyis Ocean) vezetésével. Clooney és a rendező-operatőr-vágó fenegyerek, Steven Soderbergh harmadszor is végrehajtotta azt, ami rajtuk kívül valószínűleg egyszer sem sikerült volna senkinek: ennyi sztárt egy filmbe elképesztően nehéz összegyűjteni. George Clooney, Brad Pitt, Matt Damon, Andy Garcia és társaik mellé az új részben, az Ocean?s Thirteens-ben (hazai bemutató: 2007 nyara) Al Pacino is csatlakozik: ő játssza a főgonoszt.
Abban azonban nem értenek egyet az alkotók, hogy ezután is folytatni kell-e a csapat kalandjait. Jerry Weintraub producer nemrég azt nyilatkozta, mindenképpen leforgatják az Ocean?s Fourteen-t is. Soderbergh viszont más véleményen van:
- Ez a rész nagyon mókásra sikerült, és azért csináltuk meg, mert korábban is nagyon élveztük a közös munkát - nyilatkozta az Endinburgh-i Filmfesztiválon. - Al Pacino-tól pedig egyszerűen leesett az állunk. Elképesztő volt. De azért ez lesz az utolsó rész. Szerintem. Al Pacino

IC Press

Ocean's 14 - a jó ügy érdekében?

Amióta csak elkészült az Ocean's Thirteen - A játszma folytatódik (már a mozikban.), egy folyamatos játék zajlik körülötte - amely legalább olyan fordulatos, mint a film maga: a résztvevők eltitkolni, a rajongók pedig kideríteni próbálják, lesz-e Ocean’s Fourteen: vagyis következő rész. A producer, az író-rendező és a szereplők mintha szándékosan ködösítenének: állandóan egymásnak, sokszor saját maguknak is ellentmondó véleményeket tesznek közzé az ügyben. A főszereplő, George Clooney eddig inkább azokkal tartott, akik úgy gondolták, be kell fejezni a fantasztikus sztárcsapatot megmozgató közös kalandot, de most talán meggondolta magát. Az ok persze a pénz. De nem az, amit ő keresett.
A világ egyik legsármosabb színésze ugyanis az Ocean's Thirteen - A játszma folytatódik körüli elképesztő várakozást arra használta ki, hogy pénzt gyűjtsön a dafuri menekülteknek – amióta tavaly részt vett egy ottani dokumentumfilm készítésében, elkötelezett harcosa lett az ügynek. A "Not On Our Watch"-alapítvány a film segítségével (a Cannes-i Filmfesztiválon, a Las Vegas-i és Los Angeles-i premieren) több mint 10 millió dollárt gyűjtött össze a Dél-Szudánban szenvedők számára.
-Úgy tűnik, filmfesztiválokon és nagy premiereken lehet a legjobban pénzt gyűjteni - nyilatkozta Clooney. - Ha Brad Pitt vagy Don Cheadle nem adja mindehhez a nevét, talán a fele sem jön össze: úgyhogy már csak ezért is érdemes volna elgondolkodnunk egy új Ocean's-filmen.

IC Press

Ocean's Thirteen - A játszma folytatódik
Durucz Dávid kritikája

Aki szerencsejátékban utazik, különleges kapcsolatot ápol a 13-as számmal. Danny Ocean és hírhedt csapata a hazárdírozásra épített egy egész karriert, úgyhogy a babona őket sem kerülheti el. Ám a 13-as Steven Soderbergh filmje esetében nem mágikus ereje miatt került a képbe; hanem azért, hogy (a főszereplőkre jellemző trükkel) elfedjen egy így is nyilvánvaló tényt: ez bizony egy folytatás, sőt, egy harmadik rész. Ami önmagában nem baj, ha azt nézzük, hogy ez a mozi csupán egy az idei nyár harmadik rész-dömpingjének számtalan filmje közül – a negyedik, hatodik, és egyéb folytatásokról már nem is beszélve. Viszont arra nem árt visszaemlékeznünk, hogy az immár trilógiává bűvült filmfolyam egy remake-kel indult, az 1960-as Ocean’s Eleven azonos című újrájával. A 2001-es mozi könnyed volt, laza, elegáns, stílusos, humoros, intelligens, férfias - egy egyszeri és megismételhetetlen nagy dobás. A 2004-ben érkező második rész már érezhetően vesztett az eleganciából és az egyéb erényekből, de még mindig egy kifejezetten élvezhető, kellemes filmet kaptunk a pénzünkért. Az Ocean’s Thirteen megtekintése után pedig egyértelműen levonhatjuk a tanulságot: ez a sorozat bizony kifulladt.
image

Kifulladt, és elfáradt. Igen, ez egy fáradt film. Semmi esetre sem fárasztó, hisz a multiplex hűvösében, kólát szürcsölgetve, popcornt majszolgatva a legkisebb megerőltetést sem okoz végignézni ezt a kétórás komédiát. A filmkészítők részéről lehet kézzelfogható fásultságot érezni; erőlködő erőtlenséget, csöppnyi izzadtságszaggal keveredve. Már a film alaptörténetén látszik, nem a kreatív írók éves gyűléséről szalajtották a forgatókönyvet papírra vető, elválaszthatatlan alkotópárost (Brian Koppelman és David Levien). Reubent (Elliott Gould) galád módon kisemmizi a gátlástalan Willie Bank (Al Pacino), amitől az öreg harcos szívrohamot kap, és hosszabb időre ágynak esik. A banda tíz másik tagja gondol egyet, és hogy felvidítsák a beteget, elhatározzák: megfingatják azt a szemét Banket. Ennyi a sztori, és nem több. Mert innentől kezdve ismét a nagyszabású akció tölti ki a film játékidejét, néhány eredeti és több tucat elcsépelt fordulattal.
image

Döbbenetesen sok a lapos, százezerszer látott-hallott poén, a sablonos szövegek száma pedig kirívóan magas; főként az előző részekhez képest. Igazi izgalom vajmi kevés akad, a körmeinket még kevésbé kell féltenünk a lerágástól, mint rekeszizmunkat a heveny görcstől. Itt egyedül csak a színészek segíthettek, Hollywood férfisztárjai és kedvenc epizodistái. Ám sajnálatos módon a sztori kiagyalóival és Mr Soderbergh-gel egyetemben rajtuk is a fáradtság jelei mutatkoznak, néhány üdítő kivételtől eltekintve (gondolok itt elsősorban a most viszonylag nagy mozgásteret kapó Matt Damonra). És tegyük hozzá, hogy egy bágyadt Brad Pitt és egy álmatag George Clooney azért sok mindenkit lejátszana a vászonról...

Ha már színészek: egy ilyen „parádé”-jellegű mozinál nem csak a főbb szerepekben dolgozó aktorok, de a mellékalakok megformálói is nagy súllyal esnek a latba; nagyon nem mindegy, kik csatlakoznak a tizenegy tagú álomcsapathoz. Most nincs se Julia Roberts, se Catherine-Zeta Jones (őket a sokkal kevésbé vonzó Ellen Barkin „pótolja”...); van viszont helyettük Al Pacino, és a régi ismerősök, Andy Garcia és Vincent Cassel. Akikkel bizony csúnyán elbánt a forgatókönyv: Pacino csak vergődik a rosszul megírt szerepben, és ahogy neki, Garciának is jutott egy-két káprázatosan dilettáns mondat a szövegkönyvben; Casselről nem is beszélve, akinek a második részben gondosan kimunkált figuráját most egyetlen mozdulattal agyoncsapta az írópáros, megfosztva őt a stílusosság legapróbb jeleitől is. Egy vicces cameo bőven elég lett volna – „a kevesebb néha több” az egyetlen közhely, ami sikeresen elkerülte Koppelmanék figyelmét.
image

Aki szerette az előző két Ocean’s-filmet, és/vagy szereti a főszerepeket játszó színészeket, az eddig leírtaktól függetlenül nem feltétlenül fogja megbánni, ha beül erre a mozira. De előtte nem árt elgondolkodni, nincs-e a közelben egy dvd-téka, vagy egy dvd-bolt. Mert az sok mindent elárul az Ocean’s Thirteenről, hogy a film legjobb jelenetét már az előzetesben láthattuk...

moziplussz.hu

Ocean's Thirteen - A Játszma Folytatódik

Ami eredetileg egy 60-as évekbeli lassú, rablós krimi mostani újrafeldologozásának indult, abból mára már rendes trilógia lett. Az Ocean-stáb totál elégedett lehet az első két film meglepően nagy sikerével, és remek bevételeivel, úgyhogy nem meglepő, hogy most is felbukkant egy következő rész, és az sem lesz meglepő, ha 2009 nyarára elkészül majd egy újabb. Miközben mi nem értetlenül állunk az Ocean-i sikerszériával szemben.

Steven Soderbergh, a sorozat rendezője, éppen nem az ilyen típusú filmek miatt lett elismert mûvész és jó rendezõ. Az annak idején a Szex, Hazugság, Videó c. kultfilmmel befutott rendezõ komoly és jó filmekkel örvendeztetett meg minket az idõk során, és itt most leginkább a Traffic-re, vagy a Solarisra, vagy az Erin Brockovich-ra gondolunk.
Aztán 2000 körül összeállt az Ocean-stáb, George Clooney-val az élen, aki Soderbergh egyik legfõbb kedvenc színésze, Julia Roberts-szel a fedélzeten (aki a nõi Soderbergh-fõkedvenc), a helyes Brad Pitt-tel, a vicceskedõ Matt Damon-nal, James Caan fiával, Scott Caan-nal, Casey Affleck-kel, és a többiekkel. A világ egyik leglassúbb rablásos krimijét hozták össze, de az eredmény valami miatt mégis érdekes lehetett, mert a népek bírták, és tömegesen ültek be rá szerte a világon. A remake nem hordozott nagy ötleteket magában, csak a szokásos "nagy balhét" járta körül, ami után rendre nyugdíjba szoktak vonulni a bank-és egyéb rablók ("ez az utolsó még, aztán abbahagyom"). De a történet szimpla mivoltát igyekezett ellensúlyozni a sokszínû színész-gárda, illetve a Soderbergh-i intellektuális, visszafogott-különleges stílus.
--------------------------------------------------------------------------------------------------

Aztán el is feledkeztünk volna a 2001-es Ocean's 11-rõl, de nem úgy a Hollywood-i stúdiófõnökök, akik meg akarták ismételni a kasszasikert. Így lett 2004-ben az eredetileg egy filmesre tervezett újrafeldolgozásból egy sorozat, illetve így született meg annak a második része. A Catherine Zeta-Jones-szal bõvült csapat egy, az elõzõhöz hasonló lelassult rablási sorozatot hajtott végre, aminek a cselekményét már nem volt annyira könnyû követni, fõként azt, hogy melyik Ocean-rabló éppen miben mesterkedik, milyen csalafintaságok vezetenek majd a nagyon meglepõ végkifejlethez.

Tény, hogy itt mindig megjósolható a végkifejlet, nem véletlenül, hiszen a sztori arról szól, hogy egy profi és elvileg szimpatikus csapat hogyan ejt át gonosz pénzembereket. Az elsõ-második filmben Andy Garcia volt ez a fõgonosz, most pedig a harmadikra már minimum Al Pacino-t nyerték meg az ügynek, ami, tekintve, hogy Al Pacino az egyik ma élõ legjobb színész a világon, némileg túlzásnak tûnik. Szóval a harmadik részben minden folytatódott a maga módján (nagy balhé, lehetetlen küldetéssel), csak most egy szuper-nagyágyú színész lett a fõgonosz, és pluszban még Andy Garcia, sõt, még Vincent Cassel is újrafelbukkan a filmben.

A történet viszont mostanra annyira szétfolyó és részletekbe veszõ lett, hogy nagyon hamar feladjuk azt az elemi célt, hogy követhessük és értsük, ki, mikor, mit csinál éppen. Nem igazán fordult elõ még ilyen velünk: úgy kb. a huszadik perc után felveszünk egyfajta "megengedõ" álláspontot a film nézésével kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy hagyjuk, csináljanak csak a szereplõink azt, amit akarnak, nekünk, nézõknek nem is kell minden áron értetünk az összefüggéseket, õk a profik (forgatókönyvírók, rendezõk, producerek, illetve színészek-bankrablók), õk tudják, mit miért csinálnak. ( Ez persze csak vicc, mert ezzel a mozdulattal kivontuk magunkat a forgalomból.) A végén természetszerûleg úgyis ki kell majd derülnie, milyen trükkökkel ejtették át Al Pacino-t, vagy ha mégsem, az sem nagy gond, elég a végeredmény. Nos, ez nem így van, természetesen, egy film sem engedheti meg magának, hogy a nézõkrõl elfeledkezve, csak magának játsszon, ez azért elég nagy luxus lenne.

A követhetetlenséget a technikai bla-blakon kívül erõsíti még Soderbergh sajátos fogása: ebbe a filmbe nagyon sok Keresztapa-s filmek jeleneteire emlékeztetõ, vagy annak tiszteletére készült párbeszédet, jelenetet pakolt bele, ami, miután nem tudjuk, hogy ez egy szó szerinti idézet, mondjuk a Keresztapa 2-bõl, nem tudjuk mire vélni, miért is mondta az egyik fõszereplõnk. Ezeknek a tiszteletadásoknak nincs jó helyük a filmben, hiszen ettõl nem lesz jobb a film, sõt, mint ahogy az egyedi Soderbergh-féle vágásnak, osztott képmezõnek, és mûvészfilmes fényképezésnek sincs keletje, vagy pozitív hozadéka a szimpla rablós filmükben. A lelassultság viszont itt már csúcsokat döntöget, a filmidõ nagy részét nem tudják valamivel kitölteni, plusz a végeredmény ismét megjósolható, úgyhogy eléggé unatkozunk menet közben.

Vannak viszont kifejezetten vicces motívumok, amik egyébként helyenként átmennek az elképesztõ kategóriába is: ilyen Matt Damon mû-orra, ami hihetetlenül rondán néz ki, és semmi, de semmi értelme sincsen, kivéve, hogy ez is egy újabb filmes utalás- ezúttal a pocsék Grimm-re. Vagy ilyenek a fõszereplõ idõnkénti felkiáltásai, miszerint most már biztos, hogy nem tudják elvégezni a feladatot, mert az már tényleg túlmegy az emberi teljesítõképesség határán - lsd. totál lehetetlen küldetés, alias Mission Impossible.
Kicsit vicces, amikor már sokadszor jönnek ezzel elõ, tekintve, hogy eddig még mindig elvégezték a forgatókönyvben kitûzött feladatot a nagy rablással kapcsolatban. Vagy ilyen az amúgy szimpatikus Ellen Barkin nulla szerepe, ami arról szól, hogy a kemény mendzsernõt egyetlen pötty parfüm órákig tartó extázisba tudja kergetni, annyira meseszerû körülmények között, hogy alig hiszünk a szemünknek. (A helyszín, illetve a jelenet, amiben Barkin Matt Damonon vonaglik a parfüm miatt, többször visszatér, és azt látjuk, hogy még mindig vonaglik, bár totál fel vannak öltözve - ezt bírta kitalálni a forgatókönyvíró a színésznõ karakterének.)

Tulajdonképpen az egész film mûködésképtelen, mert nincsenek benne érdekes karakterek (Brad Pitt átment idegesítõbe a folytonos evésével, szuper-hûvös stílusával), nincsenek benne izgalmak (nincs min izgulnunk, tényleg), csini-beindult nõi szereplõk, humoros beszólások, jelenetek, egyszóval semmi, ami egy jó krimi-vígjátékhoz szükséges lenne. Mi nem szerettük ezt a filmet, de ez nem jelenti azt, hogy mások, a Föld több pontján nem ültek be rá szép számmal, úgyhogy valószínûleg ez is kasszasiker lesz, ami pedig azt jelenti, hogy egy-két éven belül ülhetünk be az Ocean's 14-re, és így tovább...
-lidoc-

cspv.hu